Burial grounds between ecclesiastical and lay administration in 16th – and early 17th century Cluj: churchyard archaeology in Farkas Street and its historical context

TODA, OANA; VARGA, GIANINA-DIANA

EPHEMERIS NAPOCENSIS 35 (XXXV/2025)

Burial grounds between ecclesiastical and lay administration in 16th – and early 17th century Cluj: churchyard archaeology in Farkas Street and its historical context

(pages 229-284)

DOI: https://www.doi.org/10.33993/ephnap.2025.35.235

Download PDF

Authors:
OANA TODA
National Museum of Transylvanian History, 2 Constantin Daicoviciu, Cluj Napoca, 400020, Cluj County, RO; e mail: oanatoda@yahoo.com; ORCID: https://orcid.org/0009 0009 9816 9771

GIANINA-DIANA VARGA
National Museum of Transylvanian History, 2 Constantin Daicoviciu, Cluj Napoca, 400020, Cluj County, RO; e mail: oanatoda@yahoo.com; ORCID: https://orcid.org/0009 0005 3073 3525

Keywords: churchyard cemetery, funerary practice, Franciscans, Jesuits, Calvinist Protestants, historical urbanism, post-medieval archaeology.

Abstract
Abstract: The funerary spaces of late medieval and early modern Cluj can be examined from the perspec- tives of historical urbanism and social practices, taking into account the theological visions shaped by the Reformation and the sanitary crises, which prompted a succession of administrative rulings recorded after the mid-16th century on these issues. A trend toward the exclusion of burial grounds from densely inhabited areas and their progressive relocation to the urban periphery emerges. This process was gradual and involved intermediate phases marked by the (re)establishment of burial spaces in non-residential or temporarily abandoned zones, at the margins of the fortified perimeter. In this context, a first designated alternative to the interior cemetery surrounding the parish church surfaces from the decisions of the urban leadership: the complex of the Franciscan convent on Farkas (now Mihail Kogălniceanu) Street, which had been abandoned and partially demolished since the 1550s. Recent archaeological investigations within the cemetery located west of the church (in present-day Jean Calvin Square) allow for a reassessment of the area’s land use during the friary’s existence and after the expulsion of the mendicant order, up until the mid-17th century, with the churchyard cemetery as the main focus. The research of a cemetery section, active from the turn of the 16th century until, at least, the first decades of the following one, indicates that the area continued to be used for interments even after it had been vacated by the Observant Franciscans, in the context of subsequent changes in the lay and ecclesiastic administrations. These findings allow for a revisiting of the discussion on the takeover of the mendicant complex by the urban authorities, private residents, the Jesuit order, and the Calvinist Protestants, while highlighting their varied approaches to this ’intra moenia’ burial ground. From a funerary perspective, the interpretation of archaeological evidence and archival records seeks to contribute relevant data to the analysis of the long-term process by which new social practices associated with burial spread within the changing theological and urban framework.

References:

[1] ARSI
Archivum Romanum Societatis Jesu, Opp. NN. (Opera Nostrorum) 326, f. 82, Rome.

[2] ASZTALOS 2009
L. ASZTALOS, A kolozsvári Farkas utca. Magiszter 7/2, 2009, 82–95.

[3] BÁGYUJ 1959
L. BÁGYUJ, A kolozsvári Farkas utcai református templom 1958. évi restaurálása. Műemlékvédelmi és Építészettörténeti Szemle III/3, 1959, 162–170.

[4] BÁGYUJ 2012
L. BÁGYUJ, A kolozsvári Farkas utcai református templom 1958. évi restaurálása. In: P. Sas (ed.), Műemlékhelyreállítás erdélyben (1955–1973) (Kolozsvár 2012), 31–38.

[5] BÁLINT 1938
A. BÁLINT, A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből XIV, 1938, 139–190.

[6] BALOGH 1976
J. BALOGH, Későrenaissance kőfaragó műhelyek. IV. Közlemény. Ars Hungarica 4/1, 1976, 39–64.

[7] BALOGH 1979
J. BALOGH, Későrenaissance kőfaragó műhelyek. VI. Közlemény. Ars Hungarica 7/2, 1979, 175–208.

[8] BÁRDOS 1987
E. BÁRDOS, Középkori templom és temető Kaposvár határában II. Somogyi Múzeumok Közlemények VIII, 1987, 5–78.

[9] BĂLDESCU 2012
I. BĂLDESCU, Transilvania medievală: topografie şi norme juridice ale cetăţilor Sibiu, Bistriţa, Braşov, Cluj (Bucureşti 2012).

[10] BEȘLIU MUNTEANU 2008
P. BEȘLIU MUNTEANU, Spitalul medieval din Sibiu (Sibiu 2008).

[11] BENKŐ 2021
E. BENKŐ, In ambitu seu cemeterio claustri. In: E. Gálfi, Zs. Kovács, K. P. Kovács (eds.), Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapjára (Kolozsvár 2021), 55–63.

[12] BUNTA 1975
M. BUNTA, Tezaurul de la Cetatea de Baltă (sec. XVII). Acta Musei Napocensis XII, 1975, 219–235.

[13] CIOLTEI HOPÂRTEAN 2020
C. CIOLTEI HOPÂRTEAN, Câteva considerații privind istoricul cercetării şi topografia ordinelor mendicante în oraşe medievale din Transilvania. Anuarul Institutului de Cercetări Socio Umane Sibiu XXVII, 2020, 15–33.

[14] CRÎNGACI ȚIPLIC 2021
M. CRÎNGACI ȚIPLIC, Explorând topografia ecleziastică medievală a Sibiului şi a altor locuri sacre. In: M. Crîngaci Țiplic (ed.), Spațiul sacru în oraşul medieval. Perspective arheologice şi istorice (Cluj Napoca 2021), 269–293.

[15] CSÓK/TODA/NAGY 2024
ZS. CSÓK/O. TODA/SZ. NAGY, Raport tehnic final cu privire la rezultatele cercetării arheo¬logice preventive din cadrul proiectului Lucrări de amenajare urbană Strada Mihail Kogălniceanu, Strada Universității şi străzile adiacente. Partea I (Cluj Napoca 2024), ms.

[16] DE CEVINS 2008
M. M. DE CEVINS, Les franciscains observants hongrois de l’expansion à la débâcle (v. 1450–v. 1540) (Roma 2008).

[17] DE CEVINS 2018
M. M. DE CEVINS, Confraternity, Mendicant Orders, and Salvation in the Middle Ages. The Contribution of the Hungarian Sources (c. 1270–c. 1530) (Turnhout 2018).

[18] DEMJÉN 2014
A. DEMJÉN, Verordnungen über die Bestattungen in den mittelalterlichen und neuzeitlichen Quellen aus dem Szeklerland. Terra Sebus. Acta Musei Sabesiensis 6, 2014, 341–358.

[19] DUMITRESCU/MĂNCIULESCU 1967
I. DUMITRESCU/R. MĂNCIULESCU, Metode aplicate la restaurarea a două monumente gotice din Cluj: biserica Sf. Mihail şi biserica reformată Mathias. In Monumente istorice. Studii şi lucrări de restaurare (Bucureşti 1967), 13–37.

[20] EEMH II, IV
Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, eds. V. Bunyitay, R. Rapaics, J. Karácsonyi, vols. II, IV (Budapest 1904, 1909).

[21] ENTZ 1996
G. ENTZ, Erdély építészete a 14–16. században (Kolozsvár 1996).

[22] FERENCZI 1962
I. FERENCZI, Régészet helyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén (I). Studia Universitatis Babeş Bolyai. Series Historia 2, 1962, 31–58.

[23] FLÓRA 2019
Á. FLÓRA, The Matter of Honour. The Leading Urban Elite in Sixteenth Century Transylvania (Turnhout 2019).

[24] FLOREA 2005
C. FLOREA, Despre tensiunea unei solidarități în evul mediu târziu: exemplul unor oraşe transilvănene. In: M. Grancea (ed.), Reprezentări ale morții în Transilvania secolelor XVI–XX (Cluj Napoca 2005), 51–69.

[25] FRT I, II
Fontes Rerum Transylvanicarum. Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak korából, ed. E. Veress, vols. I, II (Budapest 1911, 1913).

[26] FSZEK, bibFSZ01427334 F
ővárosi ’Szabó Ervin’ Könyvtár, Budapest, bibFSZ01427334, Ferenc Veress, Ev. Ref. belső imaház és főtanoda, [1869], https://gallery.hungaricana.hu/en/BudapestGyujtemeny/ 1047875/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ2ZXJlc3MgZmVyZW5jIGZcdTAwZTlueWtcdTAwZTlwX HUwMGU5c3oifQ (last accessed 13 Aug. 2025).

[27] GALAVICS 2006
G. GALAVICS, A magyarországi jezsuiták és a barokk művészet – az identitás jelei. In: Cs. Szilágyi (ed.), A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig (Piliscsaba 2006), 321–344.

[28] GÁBOR 1996
G. GÁBOR, Középkori párták Békés megyében. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica II, 1996, 381–401.

[29] GÁLL 2013
E. GÁLL, Churchyards in the Transylvanian Basin from the 11th to the First Half of the 13th Centuries. On the beginning of Institutionalized Christianity. Marisia. Studii şi Materiale. Arheologie XXXIII, 2013, 135–250.

[30] GÁL 2019
A. GÁL, Régészeti adatok a 14–15. század temetkezési rítusához. Acta Iuvenum. Sectio Archaeologica IV, 2019, 141–161.

[31] GEREVICH 1943
L. GEREVICH, A csúti középkori sírmező. Budapest Régiségei 13, 1943, 103–166.

[32] GYFL
KGYL 290/f Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár, Kolozsvári Gyűjtőlevéltára (GYFL KGYL), 290/f, Kolozsvár Szent Mihály Plébánia Iratai. Ingatlanokkal kapcsolatos iratok, 3. doboz. Farkas utcai templomra vonatkozó iratok, Archive of the Saint Michael Roman Catholic Parish, Cluj Napoca.

[33] HEREPEI 1924
J. HEREPEI, A Farkas utcai ref. templom egykori tornyai. Pásztortüz X/22–23, 24 Dec. 1924, 291–292.

[34] HEREPEI 1927
J. HEREPEI, A kolozsvári ref. leánygimnázium és papilak alapozásakor előkerült neolitkori és XVI–XVII. századbeli leletek. Erdélyi Irodalmi Szemle. Tudományos és kritikai folyóirat IV/2, 1927, 212–223.

[35] HEREPEI 1943
J. HEREPEI, Scholabeli állapotok Apáczai Csere János Kolozsvárra jövetele előtt. Erdélyi Múzeum 48/3–4, 1943, 345–370.

[36] HEREPEI 1988
J. HEREPEI, A Házsongárdi temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár művelődéstörténetéhez (Budapest 1988).

[37] HEREPEI 1993
J. HEREPEI, A Farkas utcai harangláb és haranglábkert, Művelődés – közművelődési havilap XLII/10, Oct. 1993, 36–41.

[38] HEREPEI 2004
J. HEREPEI, A Farkas utcai templom halottai. In: P. Sas (ed.), A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből (Kolozsvár 2004), 35–108.

[39] HIM, B IX a 487/15
Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, Európa, Ausztria–Magyarország Fonds, B IX a 487/15, digital copy (Giovanni Morando Visconti, Mappa della, Transilvania, e Provintie contigue nella quale si vedano li Confni dell’ Ongaria eli Campam: fatti dall’ Armate Cesaree in queste ultime guerre, Hermannstadt, 1699), https://maps.hungaricana.hu/en/HTITerkeptar/367/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ2aXNjb250aSJ9 (last accessed 20 Sept. 2025, original in ÖStA, Ka, B IX a 487/15).

[40] HIM, G I h 3800
Hadtörténeti Intézet és Múzeum, G. Európa, I–V. Úti térképek, h. Vár alaprajzok, város és környéktérképek, utikönyvek, G I h 3800 (Giovanni Morando Visconti, Pianta della Citta de Clausambo., 1691), https://maps.hungaricana.hu/en/HTITerkeptar/37959/?list=eyJxdWVyeS I6ICJrb2xvenN2YXIgMTY5MSJ9, digital copy (last accessed 20 Sept. 2025, original in the ÖSTA–KA, FhT, Inland C VI, Klausenburg, no. 3).

[41] HUSZÁR 1979
L. HUSZÁR, Münzkatalog Ungarn: von 1000 bis heute (Budapest–München 1979).

[42] ISAC ET ALII 2008
D. ISAC/F. GOGÂLTAN/R. BARB/F. NIȚĂ/I. SOCOL, Contribuții arheologice la istoria oraşului Dej (Cluj Napoca 2008).

[43] JAKAB 1888
E. JAKAB, Kolozsvár története. II. Nemzeti fejedelmi korszak (1540–1690) (Buda 1888).

[44] KARÁCSONYI 1924
J. KARÁCSONYI, Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711 ig (Budapest 1924).

[45] KISS 1994
A. KISS, A Házsongárdi temető. In: A. Kiss, Forrasok és értelmezések (Kolozsvár 1994), 112–123.

[46] KISS 2009
A. KISS, Organizarea territorială a Clujului în secolul al XVI lea: cartiere, zecimi (decurii). In: A. Kovács, Gy. Kovács Kiss (eds.), Clujul renascentist (Cluj Napoca 2009), 48–59.

[47] KMJKV II
A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, vol. II, ed. Zs. Jakó (Budapest 1990).

[48] KOSLOFSKY 2000
C. M. KOSLOFSKY, The Reformation of the Dead. Death and Ritual in Early Modern Germany, 1450–1700 (New York–London 2000).

[49] KOVÁCS 2009
A. KOVÁCS, A kolozsvári Farkas utcai templom és kolostor jezsuita korszaka, In: Cs. Gábor, K. Luffy, G. Sipos (eds.), Erdély reneszánsza, vol. I (Kolozsvár 2009), 100–109.

[50] KOVÁCS 2018
A. KOVÁCS, Kolozsvár legrégebbi számadáskönyvéről (1453). In: M. Lupescu Makó, I. Costea, O. Ghitta, G. Sipos, E. Rüsz Fogarasi (eds.), Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok – Studii de istorie urbană (Kolozsvár 2018), 181–212.

[51] KRABATH 2001
S. KRABATH, Die hoch und spätmittelalterlichen Buntmetallfunde nördlich der Alpen. Eine archäologisch kunsthistorische Untersuchung zu ihrer Herstellungstechnik, funktionalen und zeitlichen Bestimmung, vol. I (Rahden 2001).

[52] KÜHTREIBER/FETTINGER/ HEISS 2014
K. KÜHTREIBER/B. FETTINGER/A. HEISS, „...der Leichenhof unter den Fenstern der Propsteiherrschaft...”. Der frühneuzeitliche Friedhof auf dem Propsteiberg in Zwettl. Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 30, 2014, 111–175.

[53] KVEML
Kolozsvári emlékírók 1603–1720, eds. J. Bálint, J. Pataki (Bukarest 1990).

[54] KVOKL
I Oklevéltár. Kolozsvár története, ed. E. Jakab, vol. I (Buda 1870).

[55] LEHNER 1996
M. LEHNER, Die Archäologie des Leechhügels. In Forschungen zur Leechkirche in Graz (Wien 1996), 19–156.

[56] LENGYEL 2019
A. LENGYEL, Ezüstkönyv I. (997–1307) (Budapest 2019).

[57] LENGYEL 2022
A. LENGYEL, Ezüstkönyv IV. (1440–1466) (Budapest 2022).

[58] LUKÁCS 1976
L. LUKÁCS, Monumenta Antiquae Hungariae, vol. II (Roma 1976).

[59] LUPESCU 2010
R. LUPESCU, The medieval fortifications of Sibiu. In O. Wagner (ed.), „vmbringt mit starcken turen, murn”. Ortsbefestigungen im Mittelalter (Frankfurt am Main 2010), 351–362.

[60] LUPESCU MAKÓ 2022
M. LUPESCU MAKÓ, În labirintul normelor ecleziastice. Relaţia dintre clerul secular şi domin¬icanii din Cluj în secolul al XV lea. In: G. D. Iegar, P. L. Szőcs, G. Rusu, F. Vasilescu (eds.), Evul mediu neterminat. Omagiu adus profesorului Adrian Andrei Rusu cu ocazia împlinirii vârstei de 70 de ani (Cluj Napoca 2022), 157–172.

[61] MARCU ET ALII 2007
D. V. MARCU/ZS. CSÓK/R. LUPESCU/C. RUSU, Cluj Napoca, jud. Cluj, Biserica reformată centrală. Cronica Cercetărilor Arheologice din România. Campania 2006, 2007, 131.

[62] MARCU ISTRATE 2007
D. MARCU ISTRATE, Sibiu. Piața Huet. Monografie arheologică, vol. I (Alba Iulia 2007).

[63] MARCU ISTRATE 2015
D. MARCU ISTRATE, Cimitirul medieval şi modern. In D. Marcu Istrate (coord.), Redescoperirea trecutului medieval al Braşovului: curtea Bisericii Negre (Cluj Napoca 2015), 165–180.

[64] MARCU ISTRATE 2018
D. MARCU ISTRATE, Biserica evanghelică din Saschiz, judeţul Mureş. Cercetări arheologice (II): cimitirul exterior. Materiale şi Cercetări Arheologice (serie nouă) XIV, 2018, 249–264.

[65] MARCU ISTRATE/DIANA 2017
D. MARCU ISTRATE/A. DIANA, The Black Church Cemetery: Interdisciplinary Approaches to the Study of a Medieval Urban Skeletal Assemblage (Braşov, Romania). Studies in Digital Heritage 1/2, 2017, 364–379.

[66] MARCU ISTRATE/CONSTANTINESCU/SOFICARU 2015
D. MARCU ISTRATE/M. CONSTANTINESCU/A. SOFICARU, The medieval cemetery from Sibiu (Hermannstadt). Huet Square. Archaeology, anthropology, history (Erlangen 2015).

[67] MÉRAI 2017
D. MÉRAI, Memory from the Past, Display for the Future. Early Modern Funeral Monuments from the Transylvanian Principality, Doctoral Dissertation (Central European University, Budapest 2017).

[68] MITROFAN 1965
I. Mitrofan, Descoperiri arheologice în Cluj şi împrejurimi. Acta Musei Napocensis II, 1965, 657–666.

[69] MOJZSIS 1984
D. MOJZSIS, XVI–XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet anyagból. Folia Archeologica 35, 1984, 185–211.

[70] MORMANDO 2017
F. MORMANDO, IHS Monogram. In: T. Worcester (gen. ed.), The Cambridge Encyclopedia of the Jesuits (New York 2017), 377–378.

[71] NYÁRÁDI 2013
ZS. NYÁRÁDI, Data Concerning Changes in a Cemetery Surrounding a Medieval Church. Marisia. Studii şi Materiale. Arheologie XXXIII, 2013, 251–290.

[72] NYÁRÁDI 2020
ZS. NYÁRÁDI, Investigating a Late Medieval Cemetery. Marisia. Archaeologia, Historia, Patrimonium 3, 2020, 177–218.

[73] NYÁRÁDI 2022
ZS. NYÁRÁDI, Egy későközépkori családi temető Székelykeresztúron. Udvarhelyszéki párták a 16–17. századból. In: G. D. Iegar, P. L. Szőcs, G. Rusu, F. Vasilescu (eds.), Evul Mediu neter¬minat. Omagiu adus profesorului Adrian Andrei Rusu cu ocazia împlinirii vârstei de 70 de ani (Cluj Napoca 2022), 773–805.

[74] NYÁRÁDI/SÓFALVI 2009
ZS. NYÁRÁDI/A. SÓFALVI, Régészeti kutatások a telekfalvi református templomban. In: Zs. Körösfői (ed.), Kutatások a Nagy Küküllő felső folyása mentén (Székelykeresztúr 2009), 73–105.

[75] ÓDOR/VINDUS 2019
J. G. ÓDOR/M. VINDUS, Középkori kápolna és 16–18. századi temető Tolnáról. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 41, 2019, 175–228.

[76] ORBÁN 2007
J. ORBÁN, Református kollégiumépítkezések Erdélyben a barokk és klasszicizmus korában. Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem és Régiségtárából. Új sorozat II, 2007, 253–287 + figs.

[77] PAKÓ 2011
L. PAKÓ, A korrupt boszorkányüldöző. Igyártó György prókátori tevékenységéről. Erdélyi Múzeum 73/3–4, 2011, 93–103.

[78] POPA ET ALII 2016
C. I. POPA/R. TOTOIANU/T. MUNTEAN/C. RADU, Un cimitir necunoscut în Cetatea Sebeşului. Cercetări arheologice în colţul sud vestic al incintei oraşului. Terra Sebus. Acta Musei Sabesiensis 8, 2016, 115–208.

[79] RADVÁNSZKY 1896
B. RADVÁNSZKY, Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. században, vol. I (Budapest 1896).

[80] RAEBURN 2021
G. RAEBURN, Reformation of Burial in the Protestant Churches. In Ph. Booth, E. Tingle (eds.), A Companion to Death, Burial, and Remembrance in Late Medieval and Early Modern Europe, c. 1300–1700 (Leiden–Boston 2021), 156–174.

[81] RITOÓK 1997
Á. RITOÓK, A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei. Folia Archaeologica XLVI, 1997, 165–177.

[82] RITOÓK 2010
Á. RITOÓK, A templom körüli temetők régészeti kutatása. In E. Benkő, Gy. Kovács (eds.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon (Budapest 2010), 473−494.

[83] RUSU 2002
A. A. RUSU, Cetatea Oradea. Monografie arheologică. I: Zona palatului episcopal (Oradea 2002).

[84] RÜSZ−FOGARASI 2025
E. RÜSZ−FOGARASI, Înmormântații din biserica Sfântul Mihail din Cluj la finele secolului al XVI lea. In M. Crăciun, C. Florea, O. Ghitta (eds.), Istorie şi scris istoric: studii in onoarea Gretei Monica Miron (Cluj Napoca 2025), 51−60.

[85] S. LACKOVITS 1989
E. S. LACKOVITS, 16−17. századi kéttornyulaki párták és párhuzamaik. Veszprémi Történelmi Tár I, 1989, 31−44.

[86] SAS 2015
P. SAS, A Farkas utcai református templom történelmi emlékei (Kolozsvár 2015).

[87] SALONTAI 2019
M. S. SALONTAI, Architects and Building Craftsmen in Transylvania in the 15th–16th Centuries: the Monks. Brukenthal. Acta Mvsei XIV/2, 2019, 308–324.

[88] SALONTAI 2022
M. S. SALONTAI, Mănăstiri dominicane din Transilvania (Cluj Napoca 2022).

[89] SALONTAI 2023
M. S. SALONTAI, Aşezăminte religioase ale terțiarelor franciscane din Transilvania în secolele XV–XVI. In C. Firea, A. Rustoiu (eds.), Sub semnul artei. Studii în onoarea academicianului Marius Porumb la 80 de ani (Cluj Napoca 2023), 597–608.

[90] SELMECZI 2006
L. SELMECZI, „...Istentül adattál édes szűz koronám”. Adatok a párta történetéhez a Kárpát¬medencében. Ethnographia 117/1, 2006, 17–64.

[91] SOÓS/GÁL 2010
Z. SOÓS/SZ. S. GÁL, Burials in the Târgu Mureş Franciscan Friary. A Fourteenth Century Burial with Diadem. Marisia. Studii şi Materiale XXX, 2010, 187–203.

[92] SZALÁRDI 1853
J. SZALÁRDI, Siralmas magyar krónika (Pest 1853).

[93] SZÁSZ 2011
A. SZÁSZ, A kolozsvári református egyházközség a 17. század második felében. Az egyházközség vagyon és jövedelemkezelése, a világi tisztségviselők részvétele az egyházközség világi ügyeinek irányításában, Doctoral Dissertation (Universitatea Babeş–Bolyai, Cluj Napoca 2011).

[94] SZEGEDI 2020
E. SZEGEDI, O istorie a antitrinitarianismului în Transilvania (Cluj Napoca 2020).

[95] TODA/VARGA 2024
O. TODA/G. D. VARGA, From churchyard to urban public cemetery. A preliminary assessment of the funerary spaces in late medieval and early modern Cluj. Ephemeris Napocensis XXXIV, 2024, 71–126, doi: 10.33993/ephnap.2024.34.71.

[96] TÓTH/KISS/FEKETE 2018
CS. TÓTH/J. G. KISS/A. FEKETE, Az Árpád kori magyar pénzek katalógusa, vol. I (Budapest 2018).

[97] UNGER 1997
E. UNGER, Magyar Éremhatározó, vol. I (Budapest 1997).

[98] VALLERY RADOT 1960
J. VALLERY RADOT, Le recueil de plans d’édifices de la Compagnie de Jésus conservé à la Bibliothèque Nationale de Paris (Rome 1960).

[99 VARGA 2023
G. D. VARGA, A Devotional Medallion from the Churchyard Cemetery on Mihail Kogălniceanu Street. Acta Musei Napocensis. Historica 60/II, 2023, 201–212, doi: 10.54145/ActaMN.60.10.

[100] VERESS 1982
E. VERESS, Joannes Argenti iratai (Szeged 1982).

[101] VINCZE 2014
Z. VINCZE, A kolozsvári régészeti iskola a Pósta Béla korszakban (1899–1919) (Kolozsvár 2014).

[102] WEISZ 2016
A. WEISZ, The Calvinist Church on Farkas Street (Cluj Napoca 2016).

[103] WEISZ 2023
A. Weisz, A Farkas utcai református óparókia (a „Herepei ház”). In Kincses Kolozsvár Kalendáriuma. 2023–2024 (Kolozsvár 2023), 436–444.

[104] ZAY 2015
O. ZAY, „Tegnap még lány vala, most immár kontya vagyon”. Női haj és fejviseletek a kora újkorban. In Cs. Szőllősy, K. Pokrovenszki (eds.), Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete (Székesfehérvár 2015), 205–221.

EPHEMERIS NAPOCENSIS

Issues

Burial grounds between ecclesiastical and lay administration in 16th – and early 17th century Cluj: churchyard archaeology in Farkas Street and its historical context